A fájdalom alapvetően egy jó dolog. Tudom nehéz ebbe belegondolni, amikor fáj.

A túlélésünket biztosítja, vigyáz ránk. Jelez ha megsérültünk, jelez, ha valami nem működik rendeltetésszerűen, tehermentesít, amig megszereli magát a test. A fájdalomnak mindig van értelme. Ez egy figyelmeztetés, hogy valamit nem jól csinálsz, vagy valami nem jól működik. A fájdalmat produkálhatja izom, ízület és szövet működési zavara, de okozhatja az agy védekezése is.

Tegyük fel, hogy egy sérülés után, már helyrejött a karod, mégis fáj egy mozdulat, vagy nincs meg a teljes mozgástartománya. Ha az agyad nem enged egy mozgást, nem is fog menni. Ő a főnök.

De mi alapján dönthet így az agy?

 Lehet azért mert a fő információs csatornái közül valamelyik zavaros infót szolgáltat. Nem tiszta a kép, amiből a döntést hozni kell, biztonsági okból dönthet így.

Lehet rossz emlékekeket köt ahhoz a mozdulathoz, így inkább megakadályozza, nehogy újra rossz dolog történjen.

 Lehet, hogy betegség tudat vert gyökeret a tudatalattiban. A tudatalatti sokkal több infót dolgoz fel, mint amit mi tudatosan felfogunk.Lehet az orvosunk szörnyülködve nézte a képalkotó leleteit fejcsóválva, és mondta, hogy úristen, csoda hogy jár. Vagy, hogy műteni kellene.Még csak 1 véleményt hallottunk állapotunkról, de az azt ültette el, hogy nagyon betegek vagyunk. Az agyunk így is fogja a döntéseket hozni.

Így lehet például, hogy egy ember akinek 15 éve volt egy gerincsérve amit nem kellett műteni, mozgással helyrehoztak, a mai napig betegnek, sérvesnek tartja magát, nem emel, nem hajol előre, elmerevíti a derekát. Pedig a sérvének már nyoma sincs.

Nem mindig kapunk tiszta információt az állapotunkról. Kutatunk az interneten, a szomszédoktól, és ültetjük el magunkban is a betegség tudatot. Hiszen, ha Marinéninek fájt a háta a szomszédban és kiderült két sérve van, és nekem ugyanúgy fáj, akkor biztos nekem is. Vagy zsibbad a lábam és az internet azt írja biztos valami ideget nyom, úristen. Jöhet a gyors megoldás, a gyógyszer, injekció, műtét. Még betegebbnek érezzük magunkat, beigazolódik, hogy tényleg betegek vagyunk, tényleg rosszul vagyunk. Ezek sokszor csak tünetet kezelnek. 

Pedig sokszor a fájdalom és a szöveti elváltozás nincsenek összefüggésben, és a fájdalom nem mindig arányos a probléma nagyságával. Sokszor csak egy rossz tartás következménye, amin lehet javítani. egy állapot, nem betegség. Mozgás, gyógytorna kellene rá, nem gyógyszerek és tespedés.

Kopás, boltosulás, meszesedés a testünk használásának vele járója.

Biztos, hogy ha engem is megnéznénk, találnánk a háromból kettőt. Mégsem fáj semmim.

 Az agy egész nap, minden másodpercben azon dolgozik, hogy a bejövő infókból megállapítsa, mi történik a testben, a környezetben, és az egyensúlyt fenntartsa. Megnehezítjük a dolgát, mivel nem rendeltetés szerűen használjuk a testünket. Aztán nem értjük, ami velünk történik, miért fáj hirtelen, kétségbe esünk, megijedünk. Rosszabbnak hisszük az állapotunk, mint amilyen. Így elengedni a fájdalmat is nehezebb.

 Szerencsére az agy minden másodpercben alkalmazkodik a külső és belső változásokhoz, így jó ingerek adásával, a kívánt eredményt érhetjük el.

Érdemes az állapotodról több szakember véleményét kikérni, nem betegként tekinteni magadra, főleg ha mozgásszervi panaszod van.

Ami a legfontosabb, kérdezz rengeteget, töltsd a szabadidőd úgy hogy jól érezd magad, mozogj sokat, igyál sok vizet, ne aggódj a fájdalmad miatt.

www.attilamassage.hu